2014. június 14., szombat

Amerikai komédia - szvingjáték / Budapesti Operettszínház


Pár hete írtam a Ghost című musicalről, ami megható volt, szomorú, itt-ott vicces jelenetekkel tarkított. Június 5-én egy olyan darabot láttunk, ami minden volt, csak nem megható és nem szomorú, és a vicces jelenetek nem tarkították, hanem átívelték. Ez volt az Amerikai komédia című szvingjáték, a Budapesti Operettszínház előadása az Átrium Film-Színházban. 

Korán érkeztünk a 19 órakor kezdődő előadásra, ezért úgy döntöttünk, hogy elmegyünk sétálni a közeli parkba ... de meggondoltuk magunkat. Férjem telefonon közölte, hogy ő már bent ül a színház aulájában, kávézik, a színészek szintén ott múlatják az időt, sőt, már köszönt is Dolhai Attilának :) Több se kellett a női különítményünknek (lányom, Szilvi barátnőm és jómagam), elfelejtettük íziben a sétálós kedvünket, és a színház felé vettük az irányt. És tényleg! Földes Tamás az épület előtti teraszon kávézott, Falusi Mariann, Brasch Bence és Bálint Ádám egy asztalnál ücsörgött az aulában, beszélgettek, ettek-ittak, laptopba feledkeztek, egy másik asztalnál pedig a táncosok tették ugyanezt. Párom a színészek asztala melletti kanapék egyikén vert tanyát, itt csatlakoztunk hozzá. Fő "célpont" Dolhai Attila volt, de őt sajnos sehol sem láttuk, párom szerint már biztos bement az öltözőbe és készül a kezdésre. 
Beszélgetésbe elegyedtünk, ezt tette közvetlenül mellettünk fél méterre Janza Kata is, aki egy férfival társalgott. Nagyon szimpatikus volt a színészekből áradó lazaság, amint ott ültek a lassan gyülekező közönség tagjai között, és nem zavarta őket az idegenek jelenléte, és ők sem rohanták meg a színészeket. Lányom csak azt sajnálta, hogy Dolhai Attila eltűnt, hiszen ő az első számú kedvenc, és akitől szeretne bezsebelni egy autogramot. Nem több mint két órával korábban fejtette ki, hogy nem okozna neki problémát egy aláírás begyűjtése, hiszen Josh Grobantől!!!! is szerzett Bécsben, bátran odaállt elé, pedig Ő amerikai, Attilával pedig, akárhogy is nézzük, egy nyelvet beszélnek, hiszen magyarok mindketten. 
Na igen ... csak aztán eljön AZ a pillanat, amikor minden magabiztosság kútba esik. 
Beszélgetés közben egyszer csak azt láttam, hogy az én korábban oly magabiztos lányom ültében megmerevedik, szinte lefagy. A szemei pedig úgy kikerekedtek, szinte kidülledtek, hogy késztetést éreztem odatartani a tenyeremet az arca elé, hogy ha már kiesnek azok a szép szemek, legalább ne guruljanak messzire! Szilvi is meglepve kérdezte, hogy mi történik, és kerestük a pontot, amit lányom lesett. Párom oldotta meg a rejtélyt: Dolhai Attila visszatért az aulába, de az utca felől érkezett. Egy tölcsér fagyi volt a kezében - cirka 25 perccel az előadás kezdete előtt (nagyon laza :D) - és autogramot adott valakinek. Lányom pedig csak ült szép szőke szoborként, és nem mozdult. Abban a pillanatban nem hogy egy nyelven nem beszélt a művésszel, semmilyen nyelven nem volt képes megszólalni :) Hiába bizonygattuk neki, hogy Attila láthatóan fagyit eszik, nem fiatal lányokat, nem oldódott a feszültség. A pillanat és vele a színész elillant. Jól szórakoztunk a kis intermezzón, de korántsem olyan jól, mint magán a színdarabon. 

A történet 1938-ban játszódik egy New Yorkból kifutó, Monte Carloba tartó luxushajó, a La Paz fedélzetén. A hajótársaság tulajdonosa a munkamániás üzletasszony, Tony (Janza Kata) üzletet köt a sármőr kalandorral, Frank Andersonnal (Dolhai Attila), akit hónapokkal korábban kirúgott a cégtől, és akinek az élete ezáltal zsákutcába futott. A férfi, mint százezredik utas, jól mulat a fedélzeten Tony kontójára, és nem adja fel a célját, hogy magába bolondítsa a nőt. 
A történet fordulatos, vidám, és meglehetősen fura karakterekkel tarkított. A hajón utazik Tony törhetetlen életkedvű édesanyja, Irene (az örök fiatal Felföldi Anikó), aki modernebb, mint tulajdon lánya, a Tony kezére pályázó, kissé degenerált gyufagyár tulajdonos, Albert (Bálint Ádám), és a hajótulajba szerelmes titkár, Benjamin (Brasch Bence). És ha nem lenne elég színes a társaság, felszáll a tibeti harcművész Edith (Falusi Mariann) és terror alatt tartott férje, Alphonse (Földes Tamás). 
A történet fókuszában a szerelmi csiki-csuki és a pénz(éhség) áll, no és persze a vérpezsdítő szving. És a nagyszerű színészeknek hála a nevetés, minden mennyiségben. Ami néha nem csak a közönség soraiból harsant fel, hanem a színpadon is, mikor Földes Tamás elképesztően viccesen előadott részeg-jelenetét Dolhai Attila sem bírta röhögés nélkül végigasszisztálni/támolyogni :) Nem tudom, hogy ez, vagy Falusi Mariann és Brasch Bence jelenete volt-e viccesebb, mikor is Bence megtapasztalhatta, milyen az, amikor a szerelem - Bence esetében a művésznő révén - fizikai valójában rátelepszik az emberre :) 





Csodás, vidám este volt, a sírva röhögős fajtából :) Nagyszerű előadás, még nagyszerűbb színészekkel, remekbe szabott énekhangokkal, nagyon jó táncosokkal, és szuper dalokkal, zenészekkel Bársony Bálint, a darab zeneszerzője vezérletével. 

Aki felhőtlen szórakozásra vágyik, annak csak ajánlani tudom, hogy a következő évadban nézze meg a darabot. Nem fogja megbánni!

A darab képgalériája itt található:


There was a graduation ...


We realize that time is running so fast when we see our children grow up.

Yesterday was my younger daughter’s graduation. So she leaves the elementary school and continues her education to become a musician and music-master. She’s learnt to play the guitar for 6 years and she’s been accepted at the best music high school of the country.

Yesterday was a very emotional and joyful day. Nikolett was beautiful, happy and sad at the same time. During the preparations – hairdo, makeup – I was wondering that she was a new-born the other day and now she’s taller than I …. she’s almost grown-up! She’ll go to high school then to the conservatory and … but hey, don’t rush, live for the moment!
There was funny and touching moments yesterday after the celebration began at the school. It was a pleasure that we could share those moments with our dear family members. The after (garden) party was wonderful. Delicious food, cheerful company :)


It was/is/will be good to be a mother, and good to know that we have wonderful family :)




The song when baloons flew away was this:




Need a few words/Fly, fly ...

"I need a few words, yes, I know you leave,
I need a caress, may the last that you give.
Some day on your journey your heart will recall
This land, your home, won’t let go, it calls your soul.

Look far, fly high walking on the stars
Feel me, gone away, the suffering that was ours.
When the trees reach the sky and the shine has touched the earth,
You will know where to go to find your land of birth
.
Fly fly higher higher where the falcons fly,
Their wings will take you home where your fathers, brothers lie.
More hope, more faith willing for tomorrow,
This world, it’s no more a land of pain and sorrow.
The trees will reach the sky and the shine will touch the earth,
You will know where to go to find your land of birth.

Fly fly higher higher where the falcons fly,
Their wings will take you home where your fathers, brothers lie.

No tears, no fears,
More hope, more faith.
If you’re lost, your heart aches,
Turn back your home awaits."

(Gergely Koltay, Ferenc Demjén, Rebecca Demjén)

Volt egy Ballagás ...


Az ember talán a gyerekei növekedéséből döbben rá úgy igazán arra, hogy az idő nem szalad, sokkal inkább dübörögve rohan.


Kisebbik lányom tegnap elballagott az általános iskolából, hogy folytatva tanulmányait, megvalósítsa a céljait: zenésszé és zenepedagógussá váljon. 6 éve tanulja a klasszikus gitározás fortélyait, és idén felvételt nyert az ország talán legerősebb zeneművészeti szakközépiskolájának kettő - gitár, valamint hangkultúra - szakára.   

A tegnapi nap különös pillanatokban és érzésekben bővelkedett. A szobájából reggel rút kiskacsaként előtámolygó, morcos lányból délután 4 órára ragyogó, mosolygó, gyönyörű hattyú vált. A metamorfózis kézzel tapintható volt. Miközben készítettem a frizuráját, a körmét és a sminkjét, többször átvillant az agyamon, hogy hiszen most született, még most tartottam a karomban először, és íme, már fél fejjel magasabb, mint én, és elballag az általános iskolából. Mindjárt érettségizik, készül a konzervatóriumba, és diplomát szerez .....
DE azért talán ennyire ne rohanjunk, és éljük meg a ballagás napjának összes pillanatát!
Volt könnypotyogtatóan vicces jelenet nem egy a készülődés folyamán, és voltak megható pillanatok, mikor az iskolában megkezdődött a nyolcadikosok búcsúzása.
Külön öröm volt, hogy a számunkra oly kedves rokonok megosztották velünk a nap és Niki nagy pillanatait. A ballagás utáni kerti party már felhőtlen jókedvben, és ínycsiklandó finomságok majszolásával telt.

Jó volt szülőnek lenni, jó szülőnek lenni, és jó tudni, hogy az embernek nagyszerű családja van :)




A lufik erre a dalra indultak útnak:








2014. június 7., szombat

Ghost - the musical / Attila Dolhai


I was lucky enough to see Ghost – the musical in the Budapest Operetta and Musical Theatre on 24 May. The musical’s based on the legendary Oscar-winner film from 1990, and it’s a non-replica production which was played at the West End and the Broadway.
I’ve never liked the film that much. Perhaps I was too young to understand and feel the story itself, so I remember most of the soundtrack – Unchained Melody – from the film.



Back to the musical and to the theater … it was tough to organize this program :) There was no harmony in the family regarding the actors, because the cast was not known when we purchased the tickets. Since it was a girly night with my friend (thanks, Szilvi once again!) and 2 teenage daughters of mine, it was so obvious that it would be difficult. And it was! When the cast was revealed, we had real problem. My kids were not happy with one or another actor. There was no agreement between them. After I gave them MY point of you, they calm down with that statement: „It’s going to be the longest and worst 2 hours of our life”.

We went to the theater after this „little” intermezzo. I had no problem since the company was good, and the cast list started with this name: Attila Dolhai. After this it would have continued whatever, I would have been happy :) I always loved his voice, and although I didn’t see him in live before that just in TV, DVD and in a lot of video, I had very positive opinion about him.

The story of Ghost is about a young couple planning their wedding, when Sam’s killed. But he can’t leave this shadow world due to his love for Molly (Bernadett Vágó), though he didn’t use the phrase „I love you” that much; he preferred to show his love with actions. He stays here as a ghost and realizes that he was killed because of his business rival (Dávid Szabó) who, he thought, was his friend. Sam with the help of a spiritualist, Oda Mae (Veronika Nádasi) contacts with his love, but the girl doesn’t understand and can’t accept what happened and happens.




For the official description click here: http://www.operett.hu/repertoar/ghost/151/9


A song from the musical that is about the phrase „I love you!” – Just a Little Word



The play was wonderful. Dynamic changes of the set and use of the projector was a 100 per cent great idea, the metro scenes was kind of an element of a great surprise. Actors were great, but Attila Dolhai’s (Sam) and Veronika Nádasi’s (Oda Mae) playing was the best. Touching and funny moments, energetic dancers, good songs, wonderful set. And … my daughter who didn’t like Attila before was totally blown away with his stage presence, voice and charisma, so she is now „in love” with him :) The other girl accepted that Dávid Szabó wasn’t that bad :) I think we don’t really need more …

… or we need. We have to use the opportunity to see Attila Dolhai in musicals while it is possible. He announced in that day that he no longer plays in musicals after this summer:( From that he’s going to play only in operettas, and he trains his vocals further to be able to sing opera arias properly high level one day. Sad news for the musical-lovers, because we can say that this genre is about to lose its „number one” leading man. And the audience loves him. Why? For this …

Excerption from Romeo and Juliet:



A song from Miss Saigon:



Excerption from Mozart (not from the original play):



Excerption from Elisabeth (not from the original play):



Excerption from A Midsummer Night's Dream (not from the original play):


So Attila Dolhai (happy father of three little girls) quits his career in the field of musicals, because he feels that he is too old for it (37 year-old) … :( But roles of operettas are still and will be here for him.
And after his quitting young(er) actors can get more possibilities to prove their own talent in musicals.

Excerption from The Kissing Lady:


Excerption from The Bayadere (not from the original play):



A song from the Countess Maritza:





2014. június 3., kedd

Ghost - a musical / Dolhai Attila / Budapesti Operettszínház


Május 24-én volt szerencsém látni a Budapesti Operettszínházban a Ghost című musicalt. A darab az 1990-es nagy sikerű, Oscar-díjas film alapján készült. A londoni West End-en és a New York-i Broadway-n is bemutatott musical egy eredeti (non-replica) verzióját vitték színpadra nálunk is. 
Bevallom, a filmet nem igazán szerettem sosem, talán még túl gyerek voltam ahhoz, hogy megértsem, illetve átérezzem a történetet, így igazából leginkább csak a betétdala maradt meg a fejemben, de az nagyon. Szerintem mindenki emlékszik rá.


Visszakanyarodva a musicalhez és az Operettszínházhoz ... nem volt egyszerű összehozni a programot, vagyis inkább kiböjtölni :) Családon belül nem igazán volt egyetértés a színészeket illetően, mert a jegyvételkor még nem volt ismert, hogy mikor melyik szereposztással játsszák. Csajos program volt, barátnőmmel (köszönet az ismételt gyengéd unszolásért, Szilvi!) és két kamasz lányommal mentünk, ami egyből maga után vonja azt, hogy itt egyetértés márpedig nem lesz! Nem is volt. Mikor kiderült a szereposztás, akkor jött a gond. Egyik lányom nem örült az egyik szereplőnek, a másik a másiknak. Egyetértés nem volt, sőt, kilátásba helyezték, hogy el sem jönnek. Ekkor a sarkamra állva közöltem velük az én álláspontomat, mire nagy duzzogva lenyugodtak, de hozzátették, hogy ez lesz életük leghosszabb, és valószínűleg legrosszabb két és fél órája. 
Ilyen előzmények után indultunk el a színházba. Nekem nem volt semmi problémám, hiszen a társaság jó volt, és a szereplők névsora így kezdődött: Dolhai Attila. Ez után bárhogy folytatódott volna, egy rossz szavam nem lett volna :) Nagyon szeretem a hangját, és amennyit láttam tőle, belőle - sajnos csak képernyőn keresztül –, az nekem elég volt ahhoz, hogy csak pozitív véleményem legyen róla.

A történet egy párról szól, akik a házasságot tervezik, mikor Sam-et (Dolhai Attila) meggyilkolják. A férfi nem tudja elhagyni az árnyékvilágot Molly (Vágó Bernadett) iránt érzett szerelme miatt, bár a bűvös szót - Szeretlek! - nem igazán használta, inkább tettekkel bizonyította az érzéseit. Szellemként itt ragad, és rájön, hogy halála barátjának hitt vetélytársa (Szabó Dávid) lelkén szárad, aki most már Molly életére tör. Sam egy spiritiszta, Oda Mae (Nádasi Veronika) segítségével kapcsolatba kerül a lánnyal, aki nem igazán érti és fogadja el mindazt, ami történt, történik. 


Egy dal a darabból, ami a "szeretlek" (nem) kimondásáról szól - Csak egy kis szó:



A darab csodás volt. A színpadképek dinamikus változása, a kivetítő alkalmazása telitalálat, a metrós jelenetek pedig a székbe szögezték az embert. A színészek nagyszerűek volt, de egyértelműen Dolhai Attila és Nádasi Veronika vitték el a pálmát számomra. Megható és kacagtató jelenetek, energikus táncosok, jó dalok, csodás színpadkép. És ...... az Attilát addig nem kedvelő lányom totálisan elveszett, és odavan érte :) A másik gyerkőc pedig Szabó Dáviddal békélt meg. Azt hiszem, ennél több nem is kell ....

... illetve kell. Ki kell használni a kínálkozó lehetőségeket, és megnézni Dolhai Attilát musical szerepben, amíg még lehet. És ez nem tart sokáig, mert pont a látott előadás napján jelentette be, hogy már csak idén nyáron játszik musicalben :( Ettől kezdve csak operettekben lesz látható, és folytatja az énektanulást, hogy operát is képes legyen magas színvonalon énekelni. Szomorú hír ez a musical szerelmeseinek, mert az Operettszínház - talán mondhatjuk - első számú férfi főszereplőjét veszíti el ebben a műfajban. És a közönség imádja. Hogy miért? Ezért ...

Részlet a Rómeó és Júlia-ból:


Egy dal a Miss Saigon-ból:


Egy részlet a Mozart-ból (nem eredeti előadásból):


Egy részlet az Elisabeth-ből (nem eredeti előadásból):


Egy részlet a Szentivánéji álom-ból (nem eredeti előadásból):


Szóval, a musicaleket abbahagyja Dolhai Attila (három kislány boldog apukája), mert úgy érzi, öreg már hozzájuk (37 éves) ... :( De maradnak, és jönnek számára az operett szerepek. Attila után pedig talán több bizonyítási lehetőséget kapnak a fiatal(abb) színészek a musical világában.

Egy részlet a Csókos asszony-ból:


Egy részlet A Bajadér-ból (nem eredeti előadásból):


Egy dal a Marica grófnő-ből:









A Bory-vár, Székesfehérvár