2016. július 23., szombat

Star Trek - Mindenen túl ... (és innen a karosszékből, vagyis a néző szemszögéből)


George Lucas Star Wars története(i) mellett a Gene Roddenberry által megálmodott Star Trek a legismertebb sci-fi folyam, ami több, egymással kronológiai kapcsolatban álló tévés filmsorozatot, majd mozifilmeket, illetve könyveket adott az űrkalandok szerelmeseinek. Időben megelőzi a Star Wars-ot, hiszen az 1960-as évektől van jelen, népszerűségben vetekszik vele, hiszen szintén rajongók légióit hozza lázba, de összességében (tekintetbe véve a bevételeket is) lemaradásban van. 

Mivel sci-fi-ről van szó, természetesen vannak hasonlóságok a két franchise között, amik közül legnyilvánvalóbb az űrutazás és persze az űrhajók jelenléte, a fegyverek (sugárvető vs. fézer), és a galaxis-szerte megtalálható, intelligens, meglehetősen fura ábrázatú fajok által lakott bolygók tömkelege. 
Különbségek is vannak, amik közül talán a legmarkánsabb az, hogy a Star Wars "réges-rég, egy messzi-messzi galaxisban" játszódik, a helyszínek és a szereplők kapcsolatba sem hozhatók a mi Földünkkel, míg a Star Trek az emberiség távoli jövőjében játszódik, és a Föld szerepet kap a történetben. Ezen túl a Star Wars a jó és a rossz örök harcáról szól, és a titokzatos, a Jedi lovagok által ismert és a jó cél érdekében használt szellemi Erő áll a középpontjában, természetesen a Jedik jeles képviselőivel egyetemben. A Star Trek ezzel szemben egyetlen űrhajó, az Enterprise csillaghajó és legénysége kalandjairól szól. Az űrhajó tudományos kutatások, különböző fajok felkutatása és - szükség szerint - megmentése érdekében szeli az űrt, és diplomáciai feladatokat is ellát a Föderáció zászlaja alatt hajózva; mindeközben a legénység időről-időre agresszív, erőszakos fajokba, illetve azok (magán)háborút kezdeményező egyedeibe fut bele, és ilyenkor természetesen harcba kell bocsátkozniuk. 
Az Enterprise legénységének legismertebb tagjai az eredeti sorozatban, 1966 és 1969 között kerültek a képernyőre, név szerint: James T. Kirk kapitány (William Shatner) Spock parancsok (Leonard Nimoy), Uhura hadnagy (Nichelle Nichols), dr. Leonard McCoy hajóorvos (DeForest Kelley), Montgomery Scott, alias Scotty (James Doohan), Pavel Chekov zászlós (Walter Koenig) és Sulu kormányos (George Takei). 


A tévésorozatból több mozifilm is készült, de igazán átütő, a Star Wars őrülettel egalizáló sikert nem tudtak elérni. Ám 2009-ben - talán mondhatjuk így - új időszámítás kezdődött a Star Trek univerzumban, amikor leporolták a régi, kissé túl tudományos, néha túlzottan szájbarágós-nevelő célzatú, párbeszédeiben és akciójeleneteiben és látványvilágában néha megmosolyogtató (mondjuk ki: főleg a mai szem és ízlésvilág számára zavarba ejtően ügyefogyott jelenetekkel tarkított) filmeket, és útjára indították az új Enterprise-t a régi, jól ismert karakterekkel, de teljesen más, fiatal szereplőgárdával, egyszerűen Star Trek címmel. 

Most mondja valaki, hogy nem jól válogattak és nincs némi hasonlóság a "régi" és "új" színészek között!


Az új mozifilmet J.J. Abrams rendezte és az Enterprise legénységének felállásáról és összekovácsolódásáról szól, amikor is szembetalálják magukat egy jövőből érkezett, bolygókat elpusztító hadúrral, Nero-val (Eric Bana). A történet felvezetőként is funkcionál, bemutatja, hogyan lesz az egymást ki nem álló Kirk kadétból (Chris Pine), aki vagány, nagyszájú és nagy egóval megáldott, ösztönei által vezérelt zseni,  és a félig ember, félig vulkáni, az objektivitás talaján álló, érzelmeket elutasító, szuperintelligens, mindenben a logikát kereső Spock-ból (Zachary Quinto) szövetséges. Természetesen az Enterprise csillaghajó fedélzetén ott találjuk a jól ismert csapat többi tagját is (Nyota Uhura - Zoe Saldana, Hikaru Sulu hadnagy - John Cho, Pavel Chekov zászlós - az idén nyáron tragikusan fiatalon elhunyt Anton Yelchin, Scotty - Simon Pegg, Dr. "Bones" McCoy - Karl Urban)
A film új lendülettel és felfogással készült, nem igazán őrizte meg az elődök jellemvonásait a karaktereken, a hajón és az egyes, a korábban megismert fajok szerepeltetésén túl, ugyanakkor vicces jeleneteket tartalmaz, és persze látványos, ami egy mai korban készült sci-fitől elvárható. Kérdés ugyanakkor, hogy le kell-e másolni az elődöket, hogy a régi rajongó úgy érezze, mintha csak leporolták volna a korábbi részek egy-egy darabját, avagy új idők-új felfogás jelszóval a mai kor igényeire kell szabni a filmet arra alapozva, hogy a mai kor moziközönsége már nem ugyanaz, mint aki a régi sorozaton nőtt fel?
Bárhogy is csűrjük-csavarjuk, a nézők egy része nyilván odavan a filmért, egy másik része viszont fanyalog, mert mást kapott, mint amit megszokott vagy amit várt, bármi is volt az elvárása. Vagyis az emberi faj ugyanúgy reagál, mint ahogy mindig is teszi...
Én a magam részéről úgy érzem, hogy az alkotók jól kapták el a fonalat az új széria első részével. A karakterek jó kezekben vannak, szerethetőek, csapatként jól működnek, jól illeszkednek a Gene Roddenberry által megálmodott világba.



Több évet kellett várni az új részre, ami végül 2013-ban érkezett meg Star Trek - Sötétségben (Star Trek - Into the Darkness) címmel, az első rész rendezőjétől, a már megismert szereplőkkel és egy új gonosszal, akit a tévé és a mozi világában is egyre elismertebb Benedict Cumberbatch alakított. Az Enterprise legénysége egy tömeggyilkos nyomába ered, aki csapást mért a Föderáció főhadiszállásán tanácskozó vezetőkre, de még nagyobb és sötétebb tervei vannak. Ez a rész, nevéhez hasonlóan kicsit sötétebb, mint az első, a könnyedség, vagányság háttérbe szorul, a korábbiakban kialakult szövetségek barátsággá mélyülnek, a felelősség a vállakon egyre nagyobb, és életről vagy halálról kell dönteni.



2016. júliusban érkezett a mozikba a harmadik rész Star Trek - Mindenen túl (Star Trek - Beyond) címmel, a rendezői székben Justin Lin-nel, mert J.J. Abrams direktorként átigazolt az ellenlábashoz, a Star Wars-hoz, de mint producer, az Enterprise fedélzetén maradt...
Az Enterprise legénysége ötéves tudományos-felfedező útja harmadik évében jár és kissé megfáradt, belefásult a munkájába, az örökös repülésbe. Legfőképp igaz ez a két vezetőre, Kirk kapitányra és Spock parancsnokra, aminek eredményeként Kirk beadja jelentkezését egy "űrbázis", Yorktown altengernagyi posztjára, Spock pedig magányos zarándokmunkát akar folytatni elhunyt "barátja" nyomdokain. Mielőtt egymás elé tudnák tárni terveiket, a Kirk által választott jövőbeli űrállomáson kötnek ki ellátmányért, amikor segélykérés érkezik egy hajóját elvesztő utazótól. Az Enterprise elindul, hogy felkutassa a megtámadott és egy távoli, az űr még ismeretlen pontján lévő bolygóra lezuhant hajó legénységét, ám az expedíció kudarcba fullad, amikor ismeretlen, darázsraj módjára szerveződő és pusztító hajókkal találja szemben magát. A mentőexpedíció az Enterprise pusztulásához vezet, és a cél immár a csillaghajó legénységének megmentése Krall (Idris Elba) karmaiból, és ez csak a kezdet...
Aki az első két részben esetleg nem kapta meg azt az akció mennyiséget, amit várt, az az új rész láttán elégedetten dőlhet hátra. Justin Lin ugyanis hű maradt önmagához, és nem felejtette el, hogy milyen teljesítményt nyújtott a Halálos iramban általa rendezett részei során, így hozta a tőle megszokott lendületet, és egy 125 percen keresztül tartó akciófolyamot tár a nézők elé. Szépen megkoreografált jelenetek sora váltogatja egymást, túl sok elmélkedésre nincs idő, a rendező űzi-hajtja a sztorit és a szereplőket a végkifejlet felé. A Star Trek világában megszokott lassú, gondolkodós részek ezúttal hiányoznak, a jelenetek és így a vásznon töltött időtartam is kiegyenlítettebb a karakterek között a film nagyobb részében. Természetesen megmaradnak a karakterek fő jellemvonásai, vicces, dinamikus párbeszédek és jelenetek alakulnak ki pl. Bones doki és Spock, illetve Scotty és egy új női karakter, Jaylah (Sofia Boutella) között. Kirk pedig tovább veszít az ifjonti hévből, felelős, a legénységéért mindenért kész, ám az ötéves küldetésben kiégni látszó kapitány, aki azonban megrázza magát, amikor kell, és megmutatja, hogy miért is az a sokak által elismert vezető, akivé érett (és szerencsére Chris "Kirk" Pine kék szemei sem veszítettek semmit a szépségükből :) ...).

Aki teheti, nézze meg az új részt (is)! A nyári hőségben egy kellemesen légkondicionált moziteremben, például a legjobb látványt nyújtó IMAX-ben, tökéletes két órányi kikapcsolódást nyújt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése